I. fejezet 4.

    Sziasztok. Nem tudom, hogy hányan olvassátok a blogomat, de kérlek szépen kommenteljetek, hogy tudjam, jó-e amit csinálok :D Szeretnék egy társ írót is, úgyhogy arra is várok jelentkezőket :Dd

       

Már javában tartott a film, de egy percet sem voltam képes figyelni. Csak néztem azt a barna hajú lányt ahogy mozog, ahogy a haját felköti, mert gondolom belelógott a szemébe. Amikor felnevetett, elmosolyodtam. Egy darab gumicukor landolt a bal combomon. A srácok felé néztem, akik mutogatták, hogy dobjam oda a csajokhoz. Elvigyorodtam és előredobtam a béka alakú gumicukrot. Pechemre a szöszit találtam el, aki csak odakapott a fejéhez, de nem nézett hátra.

-Béna vagy tesó - röhögött rajtam Louis - ezt figyeld. És eldobott egy egész zacskónyi gumimacit. Az előttünk lévő négy-öt sor kapott az édességből rendesen. Annyira nevettem a szitun, hogy a könnyem is kicsordult. A terem minden irányából rossz indulatú megjegyzések röpködtek felénk. Legalább felráztuk a dolgokat. A két lány mit sem törődve az egésszel összeszedték az ölükbe hulló cukrokat és hátradobták felénk. Vajon tudják, hogy mi vagyunk? Nem hinném...ahhoz túl bátrak. Az egyik maci a szememet találta el, amitől kb 2 percig nem bírtam kinyitni azt. 

-Ez a háború vérre megy -mondtam mire a fiúk ''húúúúú''-ztak egy sort. Felálltam, és egy sorral előrébb ültem, pont a lányok mögé. A kólámból felszívtam egy keveset a szívószálamba, majd a barna fölé tartottam azt, és szépen lassan elkezdtem a tarkójához belecsöpögtetni az üditőt. Felsikoltott, felugrott a helyéről és rám nézett. Küldtem felé egy önelégült mosolyt, majd visszavánszorogtam a helyemre. Lepacsiztam Liamékkel és folytattuk a filmnézést. Mikor már a stáblista forgott, elkezdtünk összecuccolni. A lányok már sehol nem voltak. Mind az öten hazamentünk pihenni és készülni holnapra.

'Lili szemszöge'

Nem igazán kötött le ez a film. Nem volt rossz, de a többi része sokkal jobb volt. Viszont Harry annál inkább lekötött. Azok a zöld  szemek. Istenem, teljesen beleveszek amikor rám néz. De ő menő,  tökéletes, aranyos, vicces és szexi. Soha nem járna egy olyan lánnyal, mint én. Ezen gondolatok kíséretében sétáltunk haza Lucyval, ugyanis ma is nála alszom. Lefürödtünk, vacsoráztunk és már le is feküdtünk aludni. Kb hajnali három lehetett, amikor valaki dobálta az ablakot. Odasétáltam és kinyitottam. Ott állt teljesen egyedül az út közepén. Nem értettem mit keres itt, hisz holnap úgyis látni fogom és akkor is simán hozzám szólhatna ha akarna valamit.

-Felmehetek? -kérdezte Stefan eléggé hangosan.

-Cssssss! Felkelted az összes szomszédot. Mit keresel itt? -érdeklődtem.

-Látni akartalak.

-Minek? Ott van neked Hope. Őt akard látni, ne engem -közöltem vele mérgesen és már csuktam volna be az ablakot, mikor újra megszólalt.

-Hiányzol. -ezt nem tudtam elengedni a fülem mellett. Annak ellenére, hogy megcsalt nem is egyszer, még valahol szerettem őt. Tudom, hogy nem kellene, de ő volt nekem az első minden téren. 

-Komolyan?

-Igen. Minden nap gondolok rád. És most, hogy egy osztályba járunk ismét, és megint minden nap látni foglak, nem bírnám ki, ha nem lennél a barátnőm.

-És Hope? -kérdeztem gyanakodva.

-Már nyár közepe óta nem vagyunk együtt -ezt akartam hallani. Boldog voltam. Felnevettem és közöltem vele, hogy mostmár menjen haza aludni, majd holnap mindent megbeszélünk. Levakarhatatlan vigyorral feküdtem vissza az ágyba és aludtam el egy szempillantás alatt.

Szokásosan a One Way Or Another ébresztett, és így eszembe juttott Harry. De hisz nekem ő kell, nem pedig Stefan...de nem tudok neki ellenállni, és lehet nem is akarok. Elkezdtem készülődni, majd Lucy is lassan elment zuhanyozni. Ma reggel volt időnk elmenni a Starbucksba, így egy-egy jegeskávé és süti kiséretében sétáltunk be a suliba. Kinyitottam a szekrényem, hogy kivegyem a könyveket, mikor egy levelet pillantottam meg, amiben ez állt: 

    "Nagyon örülök annak, hogy tegnap éjjel meglátogattalak. Minden szó igaz amit akkor mondtam. Szeretném, ha adnál nekem még egy esélyt. Gyere ebédszünetbe a padhoz legközelebbi fához. Én ott leszek. 

                  Stefan xx "

-Ezt nézd Lucy -nyújtottam oda neki a levelet. Gyorsan végig olvasta, majd elmosolyodott.

-De cuki! -mondta- és te mit akarsz?

-Nem tudom. Szerinted mit tegyek?

-Szereted őt? -kérdezte, és közben figyelte a reakciómat. Nagyot sóhajtottam.

-Igen Lucy. Szeretem. -vallottam be neki érzéseimet, mire ő megölelt.

-Akkor ne gondolkozz azon, hogy mit akarsz.

Besétáltunk a terembe, majd intettem Stefannak és leültünk. Eléggé nyugisan teltek az óráink. Lassan a tanárok kezdik unni a nyári élménybeszámolókat. Nem csodálom, hisz minden sztorit hallott már mindenki. 

Szinte mindenkit fellöktem, annyira igyekeztem a 'találkára'. Lucy mondott pár bátorító szót, majd beállt a büfé sorába egy fiú mögé, akivel el is kezdtek beszélgetni. Mikor kiléptem az udvarra, azonnal megpillantottam Stefant, ahogy ül a fűben és a telefonján ügyködiki. Elindultam felé, majd mikor észrevett mosolygott, eltette a telefonját és elindult felém. Mikor alig két méter volt kettőnk között mindketten megálltunk. Kérdő tekintettel nézett rám, mire én csak kuncogva lehajtottam a fejem. Mikor felnéztem, már csak pár centi volt kettőnk között. Mielőtt észbekaphattam volna, a derekamnál fogva közelebb húzott és megcsókolt.

I.fejezet 3.

'Harry szemszöge'

Kiléptem az udvarra és felkaptam a napszemüvegem. Körbenéztem, hátha jött valami formás csaj a suliba. Nem igazán láttam senkit, aki felkeltette volna az érdeklődésem, így elindultam, hogy leüljek a szokásos helyemre. Ám ültek ott.
-Bocsi itt mi szoktunk ülni a haverommal, Niallal.-mondtam nekik, hátha veszik a lapot és odébb mennek. A két lány köpni nyelni nem tudott a meglepődöttségtől. Gondolom feltűnt nekik, hogy ki vagyok.
-Hahóóóó!!-szóltam nekik ismét, mire a barna hajú lány felpattant és elfutott. Eléggé formás volt mit ne mondjak. Hű társa azonnal utánaszaladt. Utánuk fordultam, de csak annyit láttam, hogy Niall ráborítja szegény szöszire az uzsonnáját. Ilyen messziről nem hallottam, de láttam hogy a két lány teljesen ledöbbenve mered Niallre. Barátom adott egy zsepit neki, hogy letörölje a koszt a pólójáról, majd felém indult. A két csaj vigyorogva nézett utána, majd bementek az épületbe.
-Te, ez oltári ciki volt.-röhögött Niall, mikor már csak pár lépés volt köztünk.
-Hát igen. Mit ne mondjak, beavattad az újakat.
-Nem is tudtam, hogy ilyen dögös csajok fognak ide jönni.
Én sem hittem. Az a lány...csodaszép volt. Gondoskodom róla, hogy legyen egymáshoz közünk. És nem lesz ez nehéz, hisz úgy tűnt, rajong a bandáért. A csengő szakította meg gondolat menetemet, ezért összeszedtük a cuccunkat és siettünk a következő óránkra.

'Lili szemszöge'

-Azta...Niall Horan ráborította a kajáját.-ámuldozott Lucy még mindig a sokk hatása alatt.-láttad milyen szép a szeme?
-Igen Lucy, láttam-mosolyogtam legjobb barátnőmre majd beültünk a kémia terembe. Ez hihetetlen. Egy iskolába járok Harryvel és Niallal is. Mi lehet még ennél is jobb? Talán az, hogy észre is vesznek minket azon kívül, hogy a helyükön ültünk az udvaron. Ahha, álmomban.
Ez az óra is lazán telt, és mivel még nem kellett tanulni, hisz ez az első nap, Lucyval megbeszéltük, hogy elmegyünk a plázába. Utolsó óránkról is kicsöngettek, bepakoltuk az új szekrénybe az új könyveinket és az új tesi cuccunkat, majd elindultunk. Az ajtó üvegén keresztül láttam, hogy ott ál egy nagy seregnyi lány. Hűűű. Mekkora vízet zavar az, hogy ide jár a legnépszerűbb fiú banda két tagja is. Mikor kiléptünk az ajtón, Harry odafordult és rám mosolygott. Azt hiszem, a fejem rák vörös lett. Lucy köhécselt mellettem jelzés gyanánt, majd jobra pillantott. Odanéztem, és láttam, hogy Zayn, Louis és Liam baktat az iskolánk felé. Ez hihetetlen. Összepacsiztak Harryékkel és elindultak.
-Kövessük őket!-suttogta oda nekem Lucy.
-Megőrültél?? És ha észrevesznek??
-Nem mindegy? Már úgyis tudják, hogy kik vagyunk.
-Jó jó, igazad van. Benne vagyok, de óvatosak legyünk-szóltam oda neki-és tartsuk a távolságot.
Lopakodva igyekeztünk utánuk, és mikor rájöttem, hogy ők is a pláza felé sétálnak, kicsit megkönnyebbültem.

'Harry szemszöge'

Azt hiszik, hogy nem tűnt fel, hogy követnek minket? Ugyan. A srácokkal már teljesen beazonosítjuk ezeket a dolgokat.
-Izzasszuk meg őket. Menjünk be valami olyan helyre, ahová tuti nem jönnek utánunk.-ötletelt Louis.
-De várjatok. És ha tényleg véletlen az, hogy itt vannak?-szólt Zayn kicsit halkan.
-Áhh fordulj már hátra. Mióta jönnek arra amerre mi? Fél órája?
-Még csak 27 perce.-kötött bele Niall a mondanivalómba.
-Te inkább arra figyelj, hogy ne borítsd rá a fagyidat amit éppen eszel az emberekre, mint a suliban arra a csajra a hot dogodat.-röhögtem fel. Niall erre csak legyintett, és kanalazta tovább a fagylaltot.
Végül csak arra lettünk figyelmesek, hogy a két lány nincs mögöttünk. Megbeszéltük a srácokkal, hogy beülünk megnézni a Másnaposok új részét a boziba. Hatalmas adag kajával (Niall miatt) ültünk be a legutolsó sorba.
-Hé Hazz odanézz.-mutatott Liam két lányra akik éppen a helyüket keresték.
-Azok ők? Akik követtek minket?-szólalt meg Zayn is.
-Igen ők azok. Most megkapják a magukét.-mosolyogtunk össze Liammal és Zaynel. Már a reklám ment, mikor Louis visszatért a WC-ből és elfoglalta a helyét. Éppen a Twixem bontottam ki, mikor Niall megszólalt:
-Hé srácok, ott az a két lány. Nézzétek már, ott ülnek két sorral lejjebb.-mutogatott Niall és nyújtogatta nyakát, hogy jobban megbizonyosodjon felfedezéséről.
-Na ne mond te ész lény. Annyira elvoltál foglalva azzal, hogy megpróbálj lopni a popcornomból (ami sikerült is), hogy nem figyeltél arra, amikor megvitattuk, hogy megszivatjuk őket.-elhadartam Niallnek, hogy miket terveztünk és ő természetesen benne volt. Egy srác lepisszegett minket az előttünk lévő sorból, mire Louis hozzávágott egy szelet répát, amit még otthonról hozott. Pár percre rá elkezdődött a film.

I.fejezet 2.

Reggel már fél 6-kor ébren voltam és csekkoltam a facebookot. Bőven elég lett volna hétkor kelni, de nem bírtam aludni. Lucyt nem akartam felkelteni. Olyan édesen szuszogott mellettem. Zenét hallgattam és Temple Runt játszottam. Amikor hétkor megszólalt a One Way Or Another barátnőm telefonjából, kiugrottam az ágyból, és elkezdtem ugrálni és énekelni. Teljesen be volta pörögve. Lucy lenyomta az ébresztőt, mire én rászóltam, hogy azonnal tegyen be valami zenét. Így háromnegyed nyolcig hangos zene mellett készültünk össze.

Én ruhám:

Lucy ruhája:

Mivel az iskola csak 2 utcányira volt, úgy döntöttünk bemegyünk a szembe lévő kávézóba. Ez jó is lett volna, csak az volt a baj, hogy hosszú sor volt odabent. Mivel már majdnem nyolc óra volt, inkább elindultunk a suli felé. Baktattunk fel a lépcsőn, ám amikor beértünk az aulába, még a lélegzet vételünk is visszhangzott a csendben. Nem értettük, hisz még csak 7:56 volt a telefon szerint. De amikor felpillantottam a faliórára, az 8:56-ot mutatott. Összenéztünk, és rohantuk megkeresni a termet, ahol négy éven keresztül fogunk aszalódni. Bő negyed óra keresés után végre benyitottunk a megfelelő terembe. Mindenki egy emberként fordult felénk. Elnézést kértünk, majd leültünk a két üresen maradt padba. Az osztály főnökünk, Mr. Fuller, megkért minket, hogy mutatkozzunk be a többieknek. Amikor kiálltam az osztály elé, megpillantottam valakit. Igen, Stefan telefonozott az utolsó padsorban. Mikor megszólaltam, rögtön felkapta a fejét és rám nézett. Kacsintott egyet, majd folytatta előző tevékenységét. 

Gyorsan Lucy is bemutatkozott, majd kicsöngettek. Mindenki sietett kifelé, hogy körbenézzen. Mi úgy döntöttünk lemegyünk az udvarra és leülünk valahova. Találtunk is egy padot. Odasiettünk, mielőtt valaki lefoglalná. Leültünk, én pedig bedugtam a fülembe a zene lejátszót. Épp a Last First Kiss  szólt teljes hangerővel, mikor Lucy megbökött. Kitéptem fülemből a fülest és kérdőn ránéztem.

-Odanézz!-szólt érdekes hangon a barátnőm, és a kijárat felé mutatott. Elkezdtem fürkészni a terepet. És megláttam azt, amitől Lucy szinte elájult.......

Szereplők

Lili Pierce:

Lucy Mayer:

Harry Styles:

Zayn Malik: 

Louis Tomlinson: 

Liam Payne:

Niall Horan:

Stefan Benett:

I.fejezet 1.

-Lili csengettek!-kiabált nekem anya a konyhából. Felpattantam és nyitottam az ajtót. Legjobb barátnőm, Lucy állt előttem. 

-Liliiiiiii!!!!! Boldog szülinapot!!-sipítozott, miközben ugrált és puszilgatott.

-Köszönöőőőm.-mosolyogtam rá nagy boldogan. Felmentünk a szobámba beszélgetni egy tábla csoki kíséretében.

-Tessék…itt az ajándékod. Remélem tetszik. Átnyújtott egy zacskót, amibe rögtön bele is kapaszkodtam, és elkezdtem tapogatni, hogy mi is lehet a csomag tartalma. Egy One Directionos Iphone hátlap volt benne.

-Úramisten!!! Nagyon köszönöm!!-ugrottam Lucy nyakába.

-Igazán nincs mit. Tudtam, hogy tetszeni fog.

-igen. tényleg köszönöm.-öleltem meg ismét.

-El sem hiszem, hogy holnap végre gimisek leszünk.-váltott témát hírtelen Lucy.

-Hát igen. Ez tényleg furcsa lesz. Azért kicsit hiányozni fognak a többiek.

-Nem mindenki.-nézett rám sandán.

-Jó jó, nem mindenki. Stefant nem fogom hiányolni.

-Beszéltetek a szakítás óta?

-Nem, de nem is baj.

Mit is mondhatnék Stefaról? Két éve jártunk, mikor kiderült, hogy fél éve megcsal az egyik barátntőmmel, Hope-val. Megbocsájtottam neki, hiszen szerettem. Aztán nyáron, amikor elmentünk ketten nyaralni L.A.-be, minden jól alakult. Legalábbis ezt hittem. Lementem reggel úszni a szálloda medencéjébe. Körübelül fél óra múlva, amikor visszamentem a szobába, Stefan nem volt sehol. Gondoltam mindjárt jön, elment reggeliért vagy ilyesmi. De amikor már vagy egy órája nem jött vissza, elkezdtem keresni. Egy lánnyal összeismerkedtem még második nap vacsora közben. Átmentem hozzá, hátha látta valahol Stefant. Mikor ajtót nyitott nekem, éppen csöpögött róla a víz, és teste körbe volt tekerve egy lila törülközővel.

-Ki az kincsem?-hallottam a hangot…tudtam, hogy Stefan az. Könnyes szemmel fordultam meg, és rohantam vissza a lakosztályomba csomagolni. Hazaérkezésem után egy napra utánam jött, hogy bocsánatot kérjen, de szakítottam vele. Ezután egy héttel már összejött Hopeval, akivel azóta egy szót sem váltottam. Stefanhoz hasonlóan.

-Hahó Lili!-csettintgetett szemem előtt Lucy-jól vagy? 

-Igen-igen. Csak elbambultam. Mit kérdeztél?

-Azt, hogy alszol-e ma nálam, és akkor holnap apa elvisz minket reggel suliba? Természetesen igent mondtam, és már össze is szedtem minden fontos cuccomat. Lecsörtettünk a lépcsőn, engedélyt kértem anyától, hogy mehessek, és már indultuk is. Lucynál még filmet néztünk meg beszélgettünk, de olyan 11 felé már aludtunk. Mielőtt elaludtam volna, a holnapi napomon gondolkoztam...